Közbeszerzési szabályzat

Magyarhertelend Község Önkormányzata (7394 Magyarhertelend, Kossuth u. 46.) a

közbeszerzésekről szóló módosított 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. §

alapján a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános

ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a verseny tisztaságának biztosítása érdekében az

alábbi közbeszerzési szabályzatát állapítja meg:

Az Önkormányzat a Kbt. 6. § (1) b) pontja alapján ajánlatkérőként a közbeszerzési törvény

hatálya alá tartozik.

I. A szabályzat célja

1. E szabályzat célja, hogy – a Kbt-ben foglalt rendelkezésekkel összhangban – a

közbeszerzések számára és értékére figyelemmel megállapítsa azokat a sajátos szabályokat,

amelyeket az önkormányzatnak a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések

lefolytatása során alkalmazni kell.

2. Jelen szabályozás meghatározza a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának,

belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az ajánlatkérő nevében eljáró, továbbá az eljárásba

bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét, a közbeszerzési eljárások

dokumentálásának rendjét, a döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületet.

3. A közbeszerzési törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a Kbt. az

eltérést kifejezetten megengedi. Ha rendelet vagy utasítás olyan szabályokat tartalmaz,

amelyek nem egyeztethetők össze a Kbt-vel, akkor a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó

ügyekben kizárólag a Kbt-t kell alkalmazni.

II. A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya kiterjed minden olyan - a közbeszerzés tárgyát képező és kivételi körbe

nem tartozó – árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, valamint szolgáltatás és

szolgáltatási koncesszió megrendelésére (továbbiakban: közbeszerzés), ahol az Önkormányzat

jár el ajánlatkérőként (mint vevő, megrendelő, megbízó, stb.), és a közbeszerzés értéke a

közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a mindenkori közbeszerzési

értékhatárokat.

Ezeken felül a szabályzat hatálya szintén kiterjed a fentiek körébe nem tartozó azon

beszerzésekre, melyekre az Önkormányzat a közbeszerzés szabályait önkéntesen alkalmazza.

Az Önkormányzat köteles a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozásáról, valamint adataiban

bekövetkezett változásról a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni a törvény hatálya alá

kerüléséről, illetve a változástól számított harminc napon belül a Kbt. 21. § (1) bekezdése

szerint.

Ajánlatkérői nyilvántartási szám:

III. A közbeszerzés tárgya, értéke, értékhatárok

1. A közbeszerzés tárgyai

A közbeszerzés tárgyait a Kbt. 7. §-a határozza meg.

2. A közbeszerzés értékének meghatározása (becsült érték és egybeszámítási

kötelezettség)

A közbeszerzés értékének meghatározását a Kbt. 11. - 18. §-ai alapján kell elvégezni.

3. Közbeszerzési értékhatárok

A közbeszerzési értékhatárokat a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések

tekintetében az adott évre vonatkozó költségvetési törvény állapítja meg. Az értékhatár

folyamatos figyelemmel kíséréséért a polgármester felelős.

4. A közbeszerzési eljárások alóli kivételek

A törvény hatálya nem terjed ki a Kbt. 9. § - ban foglaltakra.

Nemzeti eljárásrend esetén a törvény hatály nem terjed ki a Kbt. 120. § - ban foglaltakra.

IV. Éves közbeszerzési terv

Az adott évre vonatkozóan költségvetési rendelet rögzíti az Önkormányzat összesített dologi

és felhalmozási kiadásainak volumenét. A felhalmozási és egyéb típusú munkák tekintetében

az adott évben megvalósítandó feladatok munkatervét és az ahhoz rendelt kereteket a

képviselőtestület határozza meg illetve hagyja jóvá a tárgyév február végéig. A költségterv

évközi módosítására szintén a testület által meghatározott módon kerül sor. Amennyiben az

évközi módosítás közbeszerzési eljáráshoz is kapcsolódik, a testület meghatározza a tervezett

eljárás tárgyát, becsült értékét, az eljárástípust és az eljárás megindításának tervezett

időpontját.

A Közbeszerzési terv elkészítése és módosítása a Kbt. 33. § alapján történik.

Az Önkormányzat adott évre tervezett közbeszerzéseiről legkésőbb az adott év március hó 31.

napjáig éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az elfogadott éves pénzügyi terv

figyelembevételével. A közbeszerzési tervet a polgármester állítja össze és a Képviselőtestület

hagyja jóvá.

A tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított

közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha előre nem látható okból előállt

közbeszerzési igény vagy egyéb változás merül fel. Ilyenkor a tervet módosítani kell az ilyen

igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva annak indoklását is.

A közbeszerzési terv módosításáért, aktualizálásáért annak készítője felel.

Az elkészült közbeszerzési tervet, valamint annak módosításait az Önkormányzat saját

honlapján közzé kell tenni. A közbeszerzési terv nyilvános.

A közbeszerzési terv közzétételéért, és az abba történő betekintés lehetővé tételéért a

polgáremster felelős. A közbeszerzési terv megküldése az illetékes ellenőrző szerveknek

kifejezetten erre vonatkozó kérésre kötelező.

V. Éves statisztikai összegzés

Az Önkormányzat éves beszerzéseiről éves statisztikai összegzést kell készíteni. Az éves

statisztikai összegezés elkészítését a 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet alapján kell elvégezni.

Az éves összegzés elkészítéséért és az érintett nyomtatvány változásainak figyelemmel

kíséréséért a polgármester felelős. Az éves statisztikai összegzést a tárgyévet követő év május

hó 15. napjáig kell elkészíteni, majd jóváhagyás után az elfogadott összegzést a tárgyévet

követő év május 31. napjáig meg kell küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak. A megküldés az

összegzést készítő feladata.

Ha az ajánlatkérő a meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg az éves statisztikai

összegzést, a Közbeszerzési Hatóság elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegzés harminc

napon belüli megküldésére, és egyben figyelmezteti, hogy ha az összegzést nem küldi meg, a

Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból eljárást kezdeményez.

VI. A közbeszerzési eljárás nyilvánossága

Az Önkormányzat köteles a Kbt. 31. § (1) bekezdés b) - f) pontjaiban rögzített adatokat,

információkat, saját honlapján, vagy a Közbeszerzési Hatóság honlapján öt munkanapon belül

közzétenni.

Az adatoknak, információknak a honlapon a szerződés teljesítésétől számított 5 évig kell

elérhetőnek lenniük.

A nyilvánosság biztosításáért a polgármester felelős.

VII. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának általános szabályai, felelősségi rendje

1. Az Önkormányzat közbeszerzési tevékenységének irányításáért a polgármester felelős. Ő

irányítja az Önkormányzat beszerzéseit, felügyeli a közbeszerzési folyamatokat,

meghatározza és biztosítja az egyes beszerzések pénzügyi fedezetét, irányítja a beszerzésben

résztvevőket, valamint ellátja az egyéb hozzá rendelt feladatokat.

2. Az egyes közbeszerzési eljárások során az Önkormányzat (mint ajánlatkérő) képviseletében

eljáró személyek kiválasztásáról a Képviselőtestület dönt.

A Közbeszerzési Bíráló Bizottság tagjai:

- a Magyarszéki Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője (Köztisztviselő), mint a

bizottság elnöke

- a Magyarszéki Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi végzettségű köztisztviselője.

A Bizottság tagjai lehetnek:

- műszaki szakember

- közbeszerzési szakértő

- szükség esetén egyéb szakértők.

A Bíráló Bizottság létszáma minimum 3 fő.

A Bizottság tagjai lehetnek a közbeszerzési vagy a közbeszerzés tárgya szerinti

szakértelemmel rendelkező külső személyek (szakértők) is. Kinevezésük egy eljárásra szól,

kinevezésük az önkormányzat képviselőtestületének feladata. A Testület javaslatára a

közbeszerzési eljárás előkészítő és végrehajtó intézkedéseinek lefolytatásával külső személy

vagy szervezet is megbízható.

3. A Bíráló Bizottság működése:

- a Bizottság legalább három főből áll a Kbt. 22 § (4) bekezdésének megfelelően

- a Bizottság elnöke a Köztisztviselő

- a Bizottság szükség szerint a feladatkörébe tartozó közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos

kérdések tárgyalása, a beérkezett ajánlatok bírálata illetve döntéshozatal céljából ülésezik

- a Bizottság ülését az elnök hívja össze és ő vezeti az ülést

- a Bizottság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a Polgármester és a külsős szakértők, a

tanácskozási joggal részt vevők szavazásra nem jogosultak

- a Bizottság feladatkörébe tartozó közbeszerzési eljárásokban az előkészítő és végrehajtó

valamint az adminisztratív feladatokat és azok koordinálását az Elnök látja el.

A Bíráló Bizottság a Kbt.-ben foglaltak alapján értékeli az ajánlatokat és írásbeli

szakvéleményt és döntési javaslatot tesz az ajánlatok bírálata során a döntéshozó Képviselő

Testületnek.

Az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések (2 szakaszból álló eljárásoknál) felbontásával,

minősítésével, elbírálásával kapcsolatos feladatok ellátása a Bíráló Bizottság feladata.

Az ajánlatok/részvételi jelentkezések elbírálásának előkészítését szintén a Bizottság végzi, a

Kbt. 63 – 66.§ szerint.

A bizottság megvizsgálja, hogy mely ajánlatok/részvételi jelentkezések érvénytelenek,

illetőleg van-e olyan ajánlattevő/részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni.

Az ajánlatok elbírálása után a Bizottság javaslatot tesz a nyertes (és adott esetben a nyertes

ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot adó) ajánlattevőre. Az eljárást lezáró döntést a

Képviselő Testület hozza meg.

A döntéshozó Képviselő Testület felhatalmazása alapján a Polgármester a szerződéskötésekre

vonatkozó előírások (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés stb.) betartásával köti meg (írja alá) a

szerződést.

A Bíráló Bizottság együttesen felel tevékenységéért.

3.1. A Kbt. 24. § előírja:

3.1.1. Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában

az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és

tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban

részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

3.1.2. Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre

jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő

szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos

tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny

tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás

előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján -

különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési

eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.

3.1.3. Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak

előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles

nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.

3.1.4. A 3.1.2. bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának

sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban,

akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő

a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés

becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának

megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért

tájékoztatást, vagy

b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot

kapott feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt

vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére

rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.

4. Egyes eljárások általános szabályai

Az egyes eljárások általános szabályait a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

határozza meg.

5. A közbeszerzések ellenőrzése

A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése az Önkormányzat

belső ellenőrének hatáskörébe tartozik.

Az ellenőrzés kiterjed az eljárások szabályszerűségére, az elbírálás szempontjainak

kiválasztására, és azok érvényesítésére, valamint a szerződések megkötésére, módosítására és

teljesítésére.

6. Vegyes rendelkezések

A közbeszerzési törvény, valamint az egyéb, közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok

gyakori változásai a közbeszerzési szabályzat módosításával teljes mértékben nem követhetők

le, ez ugyanis a belső szabályozás alkalmazhatóságát lehetetlenítené el. A közbeszerzési

eljárások során, az eljárás előkészítésében, lefolytatásában, a szerződéskötés előkészítésében a

közbeszerzési szabályzatnak megfelelően minden esetben részt vesz legalább egy, a

közbeszerzés koordinálását végző szakember, aki felelős a közbeszerzési eljárás

jogszerűségének biztosításáért. Az ő feladata az esetleges, a szabályzatban át nem vezetett

módosítások figyelembe vétele, a megfelelő tájékoztatás megadása, hogy a közbeszerzési

eljárás lefolytatására az éppen aktuálisan érvényes jogi szabályozás alapján kerüljön sor!

A jogszabályok jelentős változását követően azonban a továbbiakban is szükséges a

közbeszerzési szabályzat módosítása, illetve új szabályzat kiadása.

Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011.

évi CVIII. törvény rendelkezéseiben foglaltak az irányadók.

7. Hatályba léptető és záró rendelkezések

1. Jelen szabályzat napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított

közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.

2. A közbeszerzési eljárásokban részt vevő személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó

jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban

foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni.

3. A szabályzat által érintettek – amennyiben megítélésük szerint szükségessé válik a jelen

szabályzat kiegészítése, vagy módosítása – észrevételeikkel a szabályzat elkészítéséért felelős

személyhez (Köztisztviselő) fordulhatnak, akinek kötelessége a javaslatokat megvizsgálni, és

a szükséges lépéseket megtenni.

Magyarhertelend, 2013. szeptember 4.